Az FC Barcelona dominálta az elmúlt 10 esztendőt. Öröm, mágia, varázslat – ezen szavak tudják leginkább jellemezni azt, amit a klub adott nekünk. Mintha csak tegnap lett volna, mikor Lionel Messi elfektette Jérôme Boatenget a Bajnokok-Ligája elődöntőjében vagy mikor Xavi és Iniesta elkezdték uralni a „gránátvörös-kékek” középpályáját. Furcsa, hogy ilyen gyorsan véget ért az évtized; úgy gondoltuk ideje lenne felidézni a számunkra legemlékezetesebb, legikonikusabb pillanatokat, amelyek ehhez a tíz évhez fűződnek…

2009. december 19, a világ összes Culéja szeme örömkönnyekkel teli, a csapat történelmi sikert ünnepel. Mi lettünk az első klub, amely egy szezon alatt megnyerte mind a hat, vagyis a számára mindegyik elérhető trófeát. Nem is lehetett volna jobban zárni az évtizedet. Akkor még nem tudtuk, a   java még csak ezután jön. Fogalmunk sem volt arról, mekkora potenciált rejteget magában ez a keret, el sem tudtuk képzelni, mire képesek a Barcelona játékosai. A hat trófea csak egy kis ízelítő volt, hogy megtudjuk, mit fog jelenteni a következő tíz év: hatalmasság.

Egy briliáns év után a ’Blaugrana’ felkészült arra, hogy tovább dominálja Európát. Szezonról-szezonra ugyan azok voltak a csapathoz fűzött elvárások: győztes gárdát akartunk, egy gárdát, amely bajnokokból áll. Egy teljes évtizeden át folyamatosan szenvedéllyel, bizalommal, eltökéltséggel figyeltünk a Barça minden egyes mérkőzését. Igen, voltak nehéz pillanatok, volt, mikor dühösek voltunk, sőt, volt mikor csak értetlen fejjel bámultuk a tévé képernyőjét vagy a monitor kijelzőjét. Viszont a csapatba vetett hitünk soha, semmi sem tudta megrendíteni.

E hit dicsőségére hoztuk létre a következő listát, ahol az évtized legemlékezetesebb pillanatait gyűjtöttük össze. Mérkőzések, gólok, trófeák és még sok más került fel erre a listára…

Ansu Fati

Ki mással is tudnánk kezdeni a listát, mint a mindösszesen 17 esztendős spanyol csodagyerekkel, aki előbb debütált a felnőttek között, mint a Barça B-ben. Fiatal kora ellenére már számos rekordot megdöntött: ő a legfiatalabb játékos, aki gólt szerzett a La Ligában és a Bajnokok Ligájában.

Ansu Fati fokozatosan hagyta el az ’ígéret’ jelzőt, és vált egy álmokkal, reményekkel teli tehetséggé, akinek senki és semmi sem szabhat határt. Mint már említettük, még csak 17 éves, de már tudjuk garantált helye lesz a Barcelona kezdőcsapatában a következő évtizedben. Ezt már ő maga is bizonyította. Nagyszerű döntés volt Ernesto Valverdétől, hogy lehetőséget adott Fatinak, aki ki is használta az összes kapott játékpercet.

Kétség sem férhet hozzá, hogy ez a tinédzser az egyik legnagyszerűbb dolog, amely a Barcelonával történt az elmúlt tíz évben.

26 hónapos bajnoki veretlenségi sorozat a Camp Nouban

A monumentális futballtemplom, a Camp Nou 26 hónapig nem ízlelte meg a vereségét ízét a bajnokságban. Agyeldobós veretlenségi sorozat, amely végül egy Real Betis elleni találkozó során ért véget, miután a zöld-fehérek 3-4-es arányban diadalmaskodtak a katalánok otthonában.

A Betis elleni vereségtől eltekintve a barcelonai együttes legutóbbi veresége 2016. szeptember 10-i napra datálódik vissza, mikor a Deportivo Alavés (1-2) vitte haza a három pontot a Camp Nouból a spanyol bajnokság harmadik fordulójában. Veretlenségi sorozata alatt 42 mérkőzést játszott le a Barça, ebből 34 győzelem és 8 döntetlen a mérleg.      

Mindeközben a Camp Nou a Bajnokok-Ligájában is egy bevehetetlen erőddé lett. A csapat nemzetközi porondon 13 hazai mérkőzésen keresztül nem talált legyőzőre.

Lionel Messi trükkös tizenegyese

Lionel Messi hétről-hétre a legmagasabb színvonalú játékkal kápráztat el bennünket. Egy géniusz. Mikor pedig azt gondolnánk, hogy már mindent láttunk, az argentin előhúz egy újabb trükköt a tarsolyából.

2016. február 14-én, egy 6-1-re végződő, Celta Vigo elleni bajnoki során Lionel Messi kulcsemberi szerepét a Barcelonában egy addig még sosem látott trükkel acélozta meg. 3-1-es állásnál Leo büntetőt lőtt, vagyis passzolt: mindenki meglepetésére lepasszolta a labdát Luis Suáreznek, aki ezután gond nélkül értékesítette a ziccert, megszerezve a Barça negyedik gólját.

Érdemes megjegyezni, hogy a gól teljesen érvényes volt, mivel Suárez az átadás pillanatában teljes testével a büntetőterületen kívül tartózkodott. Noha ez egy igen ritka, párját ritkító kivitelezés, a múltban már volt rá példa. A legendás Johan Cruyff volt az egyik első labdarúgó, aki alkalmazta ezt a trükköt. Ironikus, nem?

Távozó legendák

Annak ellenére, hogy bizony nagyon szomorú emlékek, ezek a pillanatok kimutatták, hogy az FC Barcelona és a szurkolók közötti kapocs mennyire erős. Xavi, Iniesta, Puyol, Mascherano, Alvés és Valdés. Ők mind ebben az évtizedben vettek szomorú, könnyekkel teli búcsút a katalánoktól.

Nem szabad elfelednünk Puyol utolsó, 2013-14-es idényét a Barcelona színeiben, még Gerardo Martino irányítása alatt. 15 a klubnál töltött évet követően Puyi a Camp Nou gyepén visszavonult a profi labdarúgástól. Talán ha kevesebb sérülést szed össze karrierje során, lett volna még pár éve – ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre már sosem kapunk választ… Ugyan ez volt a helyzet Víctor Valdéssel is, aki egy csúnya sérülés után akasztotta szögre kapuskesztyűit. Egyaránt legendának és lepkefogónak is tartják, viszont vitathatatlan, hogy a klub történelmi sikereiben hatalmas szerepe volt a spanyol portásnak.

Dani Alves és Javier Mascherano szintén távoztak a „gránátvörös-kékektől”. Két nélkülözhetetlen ember a védelemben, akik – főleg a Guardiola-éra folyamán - a csapat alappillérei voltak. Alves a támadásból és a védelmi feladatokból is egyaránt kivette a részét, a technikai képzettségének, gyorsaságának és passzolási képességének köszönhetően pedig Messivel uralták a pálya jobb oldalát... Mascherano sosem volt az a sztárjátékos, viszont mindig ott volt a legjobbak között. Különleges érzéke miatt volt kiemelkedő. Az sem okozott neki problémát, hogy egy védőhöz képest alacsony volt, mivel egyéb fizikai adottságai betöltötték a magasságából adódó űrt.

Xavi és Iniesta. A valaha volt legjobb középpályás-duó, amely egy egész érát fémjelezhet magáénak Lionel Messivel karöltve. 2015-ben, Xavi utolsó évében, triplázott a Barcelona, így őt érhette a megtiszteltetés, hogy mindegyik trófeát a magasba emelhesse. Nem is lehetett volna jobban búcsúztatni. És bár társa, Iniesta nem tudott kapitányként Bajnokok-Ligája győzelmet ünnepelni, számos más patinás címet ünnepelhetett, a búcsúztatása pedig minden egyes szurkoló szemébe könnyeket csalt.

Ezen játékosok mindegyike örömteli emlékeket hagyott mindegyik Culé szívében.

Messi utolsó perces gólja a Bernabéuban

Ha valakit megkérdeznénk arról, hogy a 2016-17-es idényből melyik a legemlékezetesebb pillanata, akkor nagy valószínűséggel Lionel Messi utolsó perces találatát említené a Santiago Bernabéuban, amely három pontot ért a Barcelonának.

Miután James Rodriguez egyenlített, és már azt hittük, a Klasszikus 2-2-es döntetlenre fog végződni, a katalán óriás játékosai nem nyugodtak bele az eredménybe. Egy hősies szóló Sergi Robertótól, majd egy lapos lövés Lionel Messitől, mely mérnöki pontossággal a kapufa mellé érkezett, eldöntötte a derbit. Fontos győzelem volt, mivel nagyon közel tudtunk kerülni a bajnoki címhez.

Messi tudta mit jelent az a gól, ezért is ünnepelte karrierének 500. találatát úgy, hogy az egész közönségnek megmutatta a mezét, ezzel is üzenve a Real Madrid szurkolóinak: Itt vagyok. Engedjétek meg, hogy megmutassam a Santiago Bernabéunak, ki az a Lionel Messi.

Az argentin zseni aznap is megmutatta, nem erről a bolygóról származik.

Messi 91 gólja egy naptári évben

2012 egy nagyon nehéz év volt a Barcelona számára. Pep Guardiola távozása hatalmas űrt hagyott maga után, a katalánok pedig nem tudtak az elvártaknak megfelelően teljesíteni. De 2012 nem is erről ismert, hanem arról, hogy ebben az évben Lionel Messi megtört egy rekordot, amelyről mindenki azt gondolta, soha senki sem fogja megdönteni. Leo lett az a labdarúgó, aki egy naptári évben a legtöbb gólt szerezte: az argentin 365 nap alatt 91-szer talált be ellenfelei hálójába (az addigi rekordot Gerd Müller tartotta 85 találatával).

Messi 79 gólt jegyzett a katalánokkal, és 12 gólt szerzett az argentin labdarúgó-válogatottat képviselve. Bizonyára jó pár évtizednek el kell még telnie, hogy valami hasonlót tudjunk látni.

El Clasico: 5-0

2010. november 29-e a Guardiolizmus fénypontja volt. A José Mourinho által irányított Real Madrid listavezetőként érkezett a Camp Nouba, ahol a Barcelona megszégyenítette a madridiakat. 20 perc alatt már két gólt is ünnepelhetett a hazai közönség. A Real Madrid még sosem látott ekkora megsemmisítést. Xavi, Pedro, Jeffrén és David Villa (2-szer) góljaival a Barcelona 5-0-ra megnyerte a Klasszikust. De nem csak a bajnokságban tudtuk legyőzni a "királyi gárdát". A Bajnokok Ligájából is mi ejtettük ki őket, a LaLigában pedig magunk mögé tudtuk őket utasítani. Csak a Király-Kupában voltak tőlünk jobbak. Ott 1-0 arányban ők tudtak diadalmaskodni.

Olyan történelmi sikert ért el a klub azon a novemberi estén, amely valószínűleg az összes szurkoló számára felejthetetlen marad. Ugye, Piqué?

Este a Wembleyben

Miután már egyszer megnyerték a Bajnokok-Ligája trófeát ellenük, a Barcelona tudta, mindent bele kell adni, hogy ismét felüljenek Európa trónjára. Pep Guardiolára és csapatára kemény küzdelem várt, mindenki tudta, vért kell izzadnia a katalán együttesnek. Ez volt a United – Barcelona.

A Manchester United labdabirtoklásra és nyomásra épülő taktikát alkalmazott, amivel csak az volt a probléma, hogy volt egy csapat, amely még náluk is jobban tudta játszani ezt a játékot: a Barcelona. A „vörös ördögök” taktikája elsőre működni látszott, viszont rövid idő után egyre fáradtabbak voltak, ezt pedig kihasználták Guardiola fiai. Villa, Pedro és Messi góljai által a „gránátvörös-kékek” megnyerték a találkozót, az angolok elleni mérkőzés pedig bekerült a történelemkönyvekbe: esélyes, hogy ez volt minden idők egyik, ha nem legjobb teljesítményünk. Az este fénypontja viszont az a pillanat volt, mikor az az Éric Abidal emelhette magasba a Bajnokok-Ligája trófeát és ültethette fel a Barcelonát Európa trónjára, aki nem sokkal azelőtt legyőzte a rákot.

Az a Barcelona volt a legjobb a világon, az aranylabda pódiumára pedig Messi, Xavi és Iniesta tudott felállni, amelyre addig sosem volt példa a történelemben. Három futballista, akik mind ugyan azon az ifiakadémián nevelkedtek: La Masía.

La Remontada

Még néhány év, és senki sem fog hinni nekünk. Mekkora szerencse, hogy át tudtuk élni a La Remontadát. Azt a történelmi fordítást, amely a Parc des Princesben való 4-0-s megsemmisítést követően történt. Lehetetlennek tűnt, hogy a Barcelona jusson be a Bajnokok-Ligája negyeddöntőjébe. De tudjuk, a katalán gigász számára semmi sem lehetetlen. Nem szabad leírni a Barcelonát.

2017. március 8-án a Camp Nou átélt egy elképesztő eseményt. A találkozó egy korai góllal kezdődött, majd Kurzawa öngóljával már 2-0-ra vezettünk. Kezdtünk hinni. A találkozó 50. percében a játékvezető egy büntetőt ítélt a katalánoknak, melyet Lionel Messi értékesített. 3-0. Egyre ingerültebbek lettünk, egyre hevesebben vert a szívünk. Majd jött a hidegzuhany. Feltűnt Edison Cavani. Az uruguayi csatár szépíteni tudott, ez pedig azt jelentette, még 3 gólt kell lőnie a Barcelonának kevesebb, mint fél óra alatt. Valljuk be, még mi Culék is azt hittük, itt a vége.

Azonban ahogy azt fentebb írtuk, nem szabad leírni a Barcelonát. Mindösszesen három perc alatt visszatért a remény, miután Neymar egy szabadrúgással és egy második tizenegyessel 5-1-re módosította az eredményt. Biztosak vagyunk benne, hogy annyian sosem kerestek streamet, kapcsolták be a tévéket, mint akkor este…

95 perc. Egy beadás. A kommentátor felugrik. Mindenki látja, itt a lehetőség. Ez muszáj bemenjen. Érkezik Sergi Roberto. Eléri. Megfagy a levegő a Camp Nouban. Bent van. Gól! A kommentátor őrjöng, mi meg megőrülünk, fordítottunk, megcsináltuk, 6-1! Történelmet írtunk.

Sergi megmutatta nekünk, hogy az álmok tényleg valóra tudnak válni. Jegyet váltott szeretett klubunknak a legjobb nyolc közé. Sajnos csak azok érezhetik át az akkor minket átjáró érzést, akik élőben követték, látták. Sajnos.

Luis Enrique triplája

Elértünk a listánk utolsó részéhez. A tripla, melyet Enrique irányítása alatt értünk el. Megnyerni a ligát, a hazai kupát, és a Bajnokok-Ligáját, ugyan abban az idényben szinte lehetetlen. De mégsem az. Csak néhány klubnak sikerült ez a történelem során. Luis Enrique pedig első szezonjában érte el ezt a katalánokkal.

Enrique nehéz időszak után vette át a „gránátvörös-kékek” irányítását. Bartomeu érkezése, a Guardiola-éra vége, és a számtalan sérülés teljesen a fejére állított mindent. Majd jött Ő, és mindent a helyére tudott tenni. Már a kezdetektől komoly elhatározásokat hozott. Olyan kulcsfontosságú játékosokat szerződtetett, mint Luis Suárez, Ivan Rakitic és Marc-André ter Stegen. Mellesleg ő alkotta meg a legendás ’MSN’ triót is, minden idők leghalálosabb együttesét. Lucho egy olyan csapatot szeretett volna, amely 90 percig dominálja a játékot, és sokszor talál be ellenfele hálójába. Ez sikerült is neki.

A Bajnokok-Ligája kieséses szakaszában kiejtettük az angol, francia és német címvédőt is, a döntőben pedig az olasz gigásszal, a Juventusszal néztünk szembe. A berlini döntőben a Barcelona az évtized legjobb Juventusát tudta legyőzni, amely olyan sztárokkal, legendákkal büszkélkedhetett, mint Gianluigi Buffon, Andrea Pirlo, Carlos Tévez, Paul Pogba és Arturo Vidal. Mindegyikük klasszis szinten futballozott, de még így sem tudták megállítani az FC Barcelonát…

Íme, ezek lennének számunkra a Barça elmúlt évtizedének legemlékezetesebb pillanatai. Hihetetlen 10 év volt, tele érzelmes, szomorú, de legfőképp örömteli pillanatokkal. Ezután már csak abban reménykedünk, hogy a következő évtizedben is hasonlóan, sőt, még inkább dominálni fogjuk Európát, a világot.

Visca el Barça. Visca Catalunya.

Eric Abidal, az FC Barcelona sportigazgatója nemrég egy exkluzív interjút adott a ’SPORT’ napilapnak, melyben elmondta, sokkal mélyebb a keret, viszont a mentalitással igen nagy gondok vannak a klubnál.

„Mi vagyunk a Barcelona, mindent meg kell nyernünk. Az összes trófeát el akarjuk hódítani, mivel ez az évek alatt alap elvárássá vált. Tudjuk, mit várnak el tőlünk a szurkolók.” – így kezdte meg az interjút a korábbi francia válogatott balhátvéd.

Abidal elmondta, úgy érzi, sok problémára a mentalitás lehet a megoldás: ,,Nem a csapatról, csak a mentalitásról beszélek. Ez hozza a különbséget két csapat között. Ha a csapatban megvan az ambíció, hogy megnyerjen egy versenysorozatot, akkor nagy eséllyel meg is fogja nyerni. Biztos vagyok benne, motiváltan mindent megnyernének a srácok.”

Az utóbbi időben nagy port kavart a katalánoknál a horvát Ivan Rakitic ügye, mivel a középpályás egyik szezonról a másikra padon találta magát – ez ügyben maga a játékos is megszólalt, s elmondta, nem érti, hogy történt ez, viszont a sportigazgató szerint értesítették a világbajnoki ezüstérmest a döntésről: 

,,Ivan Rakitic tudja, hogy született egy szakmai döntés a vezetőség részéről, melyet meg kell értenie. Egyébként erről a döntésről személyesen is értesítettük...”

,,Neymar a nyáron tényleg vissza szeretett volna térni hozzánk, viszont végül nem sikerült leigazolnunk – ez nem jelenti azt, hogy nem igazolnánk le őt a jövőben. Nem zárunk ki semmilyen lehetőséget sem.” – nyilatkozta.

Ezután egy nagyon fontos dolgot is elmondott Abidal, mikor közölte, Valverde jövője jelenleg a levegőben lóg, és csak saját maga tud dönteni róla: ,,Ernesto Valverde vezetőedző szabadon dönthet a jövőjéről. Ő döntheti el, hogy távozik vagy marad. Bárhogy is dönt, a vezetőség mindenben támogatja."

Eric Abidal elmondta, hogy nem szabad siettetni Riqui Puig ígéretes karrierjét, mivel még nagyon fiatal, sok lehetőség van előtte, a média pedig hatalmas nyomást helyez rá. A francia szakember ezen kívül közölte, folyamatosan rajta tartják a szemüket az Inter fiatalján, Lautaro Martínezen, Lionel Messi és Ansu Fati szerződéshosszabbításáról pedig folyamatosan folynak a tárgyalások, a megállapodások pedig már nincsenek messze.

Csakúgy, mint a 2018-2019-es szezon kezdetén, Gerard Piqué idén is nehezen lendül formába. De milyen dolgok állhatnak a védő rossz teljesítménye mögött?

A labdarúgók teljesítménye nem a tehetségen és a képességeken alapszik. Ha például technikailag zseniális labdarúgó vagy, viszont taktikailag egy úgymond „nulla” amit képviselsz, akkor lehet, hogy van egy ígéretes szezonod, de hosszútávon rosszra fordulhat minden. Például ott van Adel Taarabt, a cseles marokkói, akinek egy szép 2009-2010-es szezonja volt a Queens Park Rangers színeiben, de miután az AC Milanban és az SL Benficában sem tudott bizonyítani, a süllyesztőbe került, és bár ott maradt a portugáliai alakulatnál, csak „töltelék”. Nem nyert trófeákat, nem ért el mérföldköveket, semmilyen nagy eredményt nem tud felmutatni. Csak egy srác akiben megvolt a tehetség, de nem volt meg a taktikai képzettség.

A Barcelonánál például van egy olyan labdarúgó, akinek a hozzállásával vannak problémák: a neve Ousmane Dembélé. A francia szupersztár számtalan sérüléssel és néhány rossz szokással kellett szembenézzen (szörnyű étrend, videojáték-függőség, alvási ütem, késések az edzésről), melyeken változtatnia kellett, hogy sikeres karriere legyen a katalán óriásnál.

Nemrég Ousmane Dembélé a saját csapattársaitól kapott figyelmeztetéseket. Nemrég például Gerard Piqué nyilatkozta, hogy ha a fiatal szélső valaha is sikeres akar lenni a gránátvörös-kék mezt viselve, akkor változtatnia kell a szokásain, alkalmazkodnia kell az új környezetéhez. Viszont a veterán védő sem hibátlan, sőt. Már a 2018-19-es szezonban is nehézségekbe ütközött, és ez idén sem volt másképp. El Presidente a 2019-20-as idényt is rossz formában kezdte meg.

A szezon elején a Barça nem tudott mérkőzéseket lehozni kapott gól nélkül, viszont Lionel Messi és Ousmane Dembélé találatai elfeledtették velünk a problémákat a hátsó kvartettben. Szeptember 2-tól december 12-ig egyetlen egy összecsapást nem tudott lejátszani Ernesto Valverde csapata kapott gól nélkül. A védelem borzasztóan teljesített, és ilyenkor gondolhattuk, hogy csak a kapitány, Gerard Piqué tartja a srácokban a lelket, de ez nem így van. A szomorú valóság az, hogy jelenleg úgy tűnik, sokkal inkább egy vállalkozót látunk benne, mintsem egy futballistát – megerősítette, hogy napi 4-5 óránál nemigen alszik többet -, több edző már csak ezért is mellőzte volna.

Kétség sem férhet hozzá, hogy Piqué egy kiváló labdarúgó, lábbal és fejjel is jó, taktikailag is képzett, technikailag is rendben van, csak nincs formában. Ebben a szezonban igen darabossá vált, és az eddigieknél sokkal lassabb. Öregszik. Talán egyik fiatalabb, gyorsabb, technikásabb védő pótolhatná? Egy Gerard Piquét biztosan nem tudna pótolni senki. Esetleg egy másik La Masíáról érkező tehetség, aki átérzi a Barcelona jelentőségét, mentalitását, és már ebben a légkörben nevelkedett. Mindazonáltal viszont Piqué morálja is nagyon rossz, erről főleg a Liverpool és Roma elleni Bajnokok-Ligája összecsapások tehetnek, mivel azok a találkozókat már a kezdőrúgás elvégzése előtt megnyertnek gondolták a fiúk.

Egy másik ok lehet Gerard Piqué rossz formájára Ernesto Valverde, mivel ő tolerálja az üzleti tevékenységeit, sőt, mindent, amiben a védő benne van, még ha az nem is kapcsolódik a futballhoz. Az Athletic Club elleni vereség után például Valverde három napos pihenőt adott a csapatnak. Egy vereség után inkább még jobban korlátozni kellene a játékosokat, nem még szabadságot adni nekik, hogy csináljanak amit csak akarnak – nem hinném, hogy ilyen mentalitással nyertek ezek a fiúk Bajnokok-Ligáját, világbajnokságot, Európa-Bajnokságot, számtalan spanyol bajnoki címet… Az edző a maximumot kellene kihozza a csapatból mérkőzésről-mérkőzésre. A moráljuk talán annyira alacsony szinten van, hogy még egy vereség után sem tudják magukat motiválni? Piquének egy olyan edzőre lenne szüksége, aki hisz benne és megbízik a képességeiben, de időnként azért keményen megdolgoztatja, hogy formában tudjon maradni. Felkészül: Pep Guardiola…

Végül is ő és Sergio Busquets kényszerítették anno Guardiolát arra, hogy eladják Yaya Tourét a Manchester City csapatának, mivel olyan játékosok is voltak a csapatban, akik magasabb intenzitással és éhesebben tudtak futballozni azzal a céllal, hogy sikerre tudják vinni a klubot – legyen az egy barátságos mérkőzés vagy egy Klasszikus. Azt hiszem, hogy a játékosok idővel belefáradnak a vasszigort tartó vezetőedzőkbe, és talán ezért lehet Ernesto Valverde ilyen népszerű az öltözőben belül. Mindenesetre reméljük, hogy előbb-utóbb minden jóra fordul majd, és végül Gerard Piqué is megtalálja a legjobb formáját, mivel a tehetsége és a taktikai képzettsége megvan hozzá…

2003. november 16-án, vagyis napra pontosan 16 évvel ezelőtt a fiatal Lionel Messi egy Porto elleni barátságos mérkőzés során felállt a cserepadról, és debütált José Mourinho gárdája ellen.

A találkozó az Estadio do Dragao stadion megnyitója alkalmából jött létre Portóban – a grandiózus stadion a 2004-es Európa-bajnokság okán épült meg.

Az akkor még csak 16 esztendős Messi 15 perccel az összecsapás lefújása előtt kapott lehetőséget, mikor Fernando Navarrot váltotta a játéktéren, és azonnal megcsillogtatta tudását; több remek megmozdulása is volt – egy alkalommal ziccerbe is került, viszont végül lepasszolta a játékszert:

„Gólt szerettem volna lőni, de sajnos csak később vettem észre,

hogy mekkora területem volt… Lőnöm kellett volna.”

Lionel Messi

Később még egy gólszerzési lehetősége is lehetett volna, de rosszul érkező labdát nem tudta lekezelni, s így akkor sem tudott kapura lőni. Frank Rijkaard csapata végül 2-0-s vereséget szenvedett, melyet leginkább második vonalas játékosok alkottak, viszont nagy nevekből sem volt hiány: Xavi, Luis Enrique és Rafa Marquez is futballozott.

De hiába vesztettek a portugáliaiak ellen, Rijkaard a találkozó után a következőket mondta az Argentinról:

„Csak 15 perce volt, viszont így is remekül játszott,

két lehetősége is volt. Ígéretes jövő előtt áll.”

Akkor még senki sem tudta, hogy Messi egy egyszerű barátságos mérkőzés folyamán – ahol csak 15 percet kapott a bizonyításra – elkezdett futballtörténelmet írni…

Analízis, melyben azt fogjuk kideríteni, hogy hogyan is lett Lionel Messi minden idők legjobbja, ha szabadrúgások értékesítéséről van szó.

„Mikor Messi odaáll elvégezni egy szabadrúgást, mi

már azon gondolkozunk, milyen lesz a gólöröme.”

Ivan Rakitic

Leo Messi a legjobb szabadrúgás-specialista a világon. De nem volt mindig az. Miért ilyen jó Messi? Milyen technikát alkalmaz, milyen stílusban lövi el a szabadrúgást, van-e valamilyen tudomány a technikája mögött? Ezen a kérdésekre nagyszerű választ adhat egy egyszerű grafikon is…

Vessünk egy pillantást a számokra

Itt egy grafikon, mely megmutatja, hány szabadrúgást tudott értékesíteni Leo minden egyes szezonjában. Félelmetes javulás. Volt, mikor egy szezonban csak egyetlen pontrúgást tudott értékesíteni, néhány évvel azután pedig egy naptári évben 9-szer vette be ellenfelei kapuját pontrúgásból (15/16-os szezon). Messi évente átlagosan 7.25 szabadrúgásgólt tud szerezni, ez pedig hatalmas javulás, mivel első éveiben átlagosan 1.65 pontrúgást tudott belőni. Jelen pillanatban Leo idén 6 szabadrúgásgólt szerzett; és még csak november van…

Itt az idő egy másik abszurd grafikon megtekintésére.

Ez a grafikon bemutatja, hogy egy bizonyos "tényező" hány szabadrúgásgólt tudott értékesíteni az elmúlt 8 évben. Mindegyik tényező ’klub’, kivéve egyet. Lionel Messi már nem játékosokkal, hanem csapatokkal versenyzik. Az elmúlt 8 naptári évben Messi mindegyik klubot lekörözte pontrúgásból szerzett találatok tekintetében. Hogy ezt a statisztikát tovább vigyük, Leo az elmúlt 5 évben 22 gólt lőtt, utána következett a Juventus, mely 15 gólt tudott szerezni. 7 gólos különbség egy csapat és egy játékos között. Hihetetlen, nem?

A tudomány Messi technikája mögött

Mikor elvégzi a szabadrúgást, Messi lába 50 fokos szöget zár be. Majdnem az egész stoplisa érinti a gyepet, mielőtt ellövi a labdát – ez stabilitást, egyensúlyt és nagyon irányítási képességet ad neki lövéskor.

Pontosságának javítása érdekében vállát és mellkasát is íveli, hogy ezáltal a legmegfelelőbb, leginkább kompaktabb pozícióba hozza testét.

A ’SPORT’ spanyolországi székhelyű újság barcelonai fizikusokat kért meg arra, hogy elemezzék Messi technikáját. Az egyetemi tanárok arra a következtetésre jutottak, hogy Leo igazából a Magnus-effektust használja ki.

Ez a hatás egy jelenség, mely során egy test forgása mozgási vonalra merőleges erőt hoz létre, amely befolyásolja annak pályáját. A labda alsó felületére gyakorolt nyomás sokkal nagyobb, mint a felső felület nyomása, így ez a labda csavarásának a mértékét növelheti.

Hogyan fejlesztette Messi tökélyre a szabadrúgásait

Végül pedig a kérdés, amely valószínűleg mindenkit foglalkoztat… Hogyan fejlesztette Leo ilyen tökéletesre a szabadrúgásait? Gyakorlással, gyakorlással, gyakorlással. A fenti grafikonon is látható volt, hogy Messi szezonról-szezonra lett egyre jobb, nem pedig rögtön ő volt a legjobb. Ez megsemmisíti azt az alaptalan mítoszt, miszerint „Messi egy született tehetség, nem dolgozott keményen!”. Ha jó vagy a szabadrúgásokban, akkor minden nap még jobb szeretnél lenni, ki akarsz fejleszteni egy technikát, ehhez pedig bele kell tenned a munkádat. Messi ezt tette:

„Sokszor maradtam edzések után a pályán csak azért,

hogy a szabadrúgásaimat fejleszthessem…”

Lionel Messi

„Meg kell találnod azt a módszert, amely neked a legmegfelelőbb, ezután pedig csak azt kell fejlesztened, hogy végül tökéletesítsd azt.” – mondta Messi még egy ESPN-nek adott interjúja során.

„Legjobban a sorfal felett szeretem ellőni a labdát,

de vannak alkalmak, mikor a kapus megtévesztése

érdekében az „élő fal” mellett lövök el.”

Lionel Messi

Messi szabadrúgásaiban nem a technika egyedi, hanem az, hogy ő folyamatosan azt a stílust gyakorolta. Sokszor látjuk, hogy a kapus már tudja, hova fog lőni Leo, de hiába; akkor sem tud tenni semmit, mivel olyan pontosan végzi el a szabadrúgást.

A kemény edzések, és a rendíthetetlen elszántság vezet a szabadrúgásgólokhoz. Ha egy rendkívül különleges személyiséget, és egy rendkívül szorgalmas „gépet” összeadunk, akkor kapjuk meg Lionel Messit.

Tényleg Messi minden idők legjobb szabadrúgáslövője?

„Lionel Messi minden idők legjobb játékosa, és

szabadrúgáslövője is egyben, akit valaha láttam.”

Lucos Olaza

Lionel Messi a valaha élt legjobb labdarúgó a labdarúgás történelmében, tehát ő minden idők legjobb szabadrúgás-specialistája is? Véleményektől függ… Az én személyes véleményem szerint igen, ő az – én manapság már csak akkor lepődöm meg igazán, ha Lionel Messi kihagy egy szabadrúgást...

Gerard Piqué, az FC Barcelona jövendőbeli elnökjelöltje a Getafe elleni 0-2-es győzelmet követően rögtön az 'El Chiringuito' stúdiójába sietett, hogy elmondja, nehéz körülmények között kellett futballozniuk, a nap nagyon forró volt, és úgy tűnhet, a csapat még mindig krízisben szenved.

A madridi derbi

"A madridi derbi? Őszintén szólva egyáltalán nem érdekel, nem izgat. A lényeg az, hogy amíg csak nyerünk, csökkentjük a közöttünk levő pontkülönbséget, a többi már abszolút nem számít."

Nehéz mérkőzés volt

"A találkozó során különösen nehéz körülmények között kellett futballoznunk. A nap nagyon forró és világos volt, nehéz volt jól látni a pályán."

Nem adják fel

"Egységesnek kell lennünk, a rajongókkal és az igazgatótanáccsal együtt. Ismerjük a klubot, és ismerjük a hozzá közel álló újságokat, azokat is, akik a cikkeket írják. Versenyezni kívánunk és címeket akarunk nyerni. Reméljük, hogy senki sem akar olyan belső ellentéteket kreálni, amik nem is léteznek. A dolgok mehetnek jobban vagy rosszabbul, de össze kell fogni mindenkinek, különben nem lehetünk sikeresek."

A katalán gigász, FC Barcelona együttese a Napoli csapata felett aratott győzelmével zárta az előszezonját a 2019-2020-as idény előtt: a LaLiga első fordulója már most érkezik, a Barça akkor az Athletic Clubbal fog összecsapni. Az előszezon során viszont volt néhány játékos, aki meglepte a szurkolókat teljesítményével. Róluk lesz most szó.

Frenkie de Jong

A katalánok drukkerei már a kezdetektől magasra tették a mércét az Ajaxtól érkező Frenkie de Jonggal szemben, nem hiába. Az ifjú középpályás tavalyi idénye remek volt, idén pedig ott folytatta, ahol abbahagyta. Hiába a klubváltás, a remek atmoszférának és a csapat támogatásának hála Frenkie kitűnően játszott a felkészülési meccseken.

Tömérdek mennyiségű passzt adott (körülbelül 90%-os passzpontossággal, ez pedig valami elképesztő adat), nagyon sokszor visszamozogott a védelem belső tengelyébe vagy azért, hogy támadást indítson vagy pedig azért, hogy besegítsen a hátsó négyesnek a labdatartásban. A holland többször is játszott előrébb tolt középpályásként, viszont a szűrő posztján találta meg magát igazán. Rendkívül labdabiztos, elképesztő passzsávokat lát, így mondhatni őt a Barçának teremtették.

Riqui Puig

Természetesen Puig muszáj helyet kapjon a listánkon - nem csak azért van itt, mert például az apja legendás kapus volt a klubnál -, mivel túlszárnyalta a hozzá fűzött elvárásokat, amelyek neki is nagyon magasak voltak. Szinte az összes felkészülési mérkőzésen a legjobbak között volt, mivel a már fent említett Frenkie de Jonggal karöltve dominálta a középpályát.

Puig a csapat legnagyobb sztárjai között kaphat majd helyet a jövőben - persze ehhez már most állandó kerettag lehetne, sőt, kellene is legyen -, ugyanis jelenleg a klub valamiért a kölcsönbe adását fontolgatja. Szomorú, hogy a fiatal sztár könnyebben jut játéklehetőséghez egy első osztályú alakulatnál, mint a Barçánál (tudjuk, hogy mennyire zsúfolt a középpálya, de azért a padon minimum lenne helye).

Carles Pérez

Nyílt titok, hogy senki sem gondolt arra, hogy a Barça B-ben futballozó Pérez ilyen előszezont produkál majd, ezért nem is volt nehéz dolga a várakozáson felülmúlásakor. Japánban a Vissel Kobe gárdája ellen duplázott, több csapat ellen pedig elég szép teljesítményt tett le az asztalra. Minden bizonnyal a második csapatnál ő lesz az idény egyik legmeghatározóbb alakja.A 21 éves csatár kellően gyors, a fizikuma is jó, kreatív és robbalékony, így minden képessége megvan hozzá, hogy pár éven belül az első csapatnál is komolyabb szerepkörben számoljanak vele. Természetesen ehhez fel is kellene hívni a nagyokhoz, akár csak Puig-dzsot...

A barátságos találkozókon tehát ők hárman teljesítettek kiemelkedően, viszont meg lehet említeni Nélson Semedót, Ousmane Dembélét (ő igazán az utolsó mérkőzéseken lendült formába, akkor viszont nagyon) és Luis Suárezt, aki 32 és fél évesen még mindig rúgja a gólokat. Kíváncsian várjuk, neki hogy sikerül a szezon...

Arthur Melo elmondása szerint már sokkal jobb fizikai állapotban van az előző szezonhoz képest, ezt leginkább annak köszönheti, hogy már nyáron elkezdte az edzőtermi felkészülést. Az FC Barcelona brazil középpályása a csapat amerikai túrája során adott egy exkluzív interjút Ann Arbor városában.

Visszavárja Neymart

Tartom vele a kapcsolatot, viszont nem beszélek vele a jövőjéről, ugyanis nem szeretném bosszantani. Mindenki a visszatéréséről beszél. Nem tudok semmit. Várjuk ki az átigazolási szezon végét, lássuk mi fog történni.

Nagyszerű labdarúgó, úgy gondolom, hogy én, a játékosok és a szurkolók is szívesen látnánk ismét Neymart Barcelona mezben.

Nagyon szeretek vele játszani a brazil válogatottban, remélem hamarosan a Barcelonában is futballozhatok vele. Barátként viszont a legjobbat tudom neki kívánni, bárhogy is döntsön.

Coutinho jövője

Az ő döntése. Beszélnie kell a családjával, mérlegelnie kell és csak akkor kell itt maradjon, ha boldognak érzi magát. Szerintem boldog és itt fog maradni, mert ő a csapat egyik legjobb játékosa, és remek kapcsolatot ápol a többiekkel. Nagyon sokat dolgozik, segíteni szeretne nekünk.

A középpályán nagy verseny zajlik

Az össze játékos, aki a Barcelona középpályáján futballozik minőségi játékos. Sőt, az összes poszton csak minőségi játékosok vannak. Úgy gondolom, hogy Ernesto Valverde vezetőedző jól fog dönteni a középpálya taktikájáról.

Az előző szezonban voltak problémái

Igaz, hogy voltak problémáim az előző szezonban, viszont pont azért tértem vissza korábban, hogy a fizikai állapotomon javítsak. Tudom, hogy tavaly voltak hibáim - leginkább a fizikai erőm okozott problémát -, de most úgy érzem, sokkal jobb állapotban vagyok ilyen téren. Mindazonáltal az első szezonom szerintem jól sikerült. Eleinte a beilleszkedéssel is problémáim voltak, viszont szerencsére sikerült megoldani őket. 

Valami azt súgja, hogy az idei szezon igen hosszú lesz, ezért még keményebben kell dolgozzak. Mint ahogy Leo is mondta, idén minden trófeát el szeretnénk hódítani. Harcolni fogunk.

Brazíliával megnyerte a Copa Américát

A Copa América megnyerése magabiztosságot adott. Nagyon sok minőségi válogatottal néztünk szembe a tornán és végül bajnokok lettünk... 

Úgy tűnik, az idei BL-döntős mentheti meg a brazilt.

Angol és spanyol tudósítások szerint az FC Barcelona vezetősége eldöntötte, hogy kölcsönbe adja a klub brazil középpályását, Philippe Coutinhót. A tavaly igen gyenge formát nyújtó karmesterért az előzetes infók szerint több angol együttes is bejelentkezett, de idáig egyikőjük sem tett ajánlatot a játékosért.

A Barcelona az elmúlt napokban viszont megtette a szükséges lépéseket ahhoz, hogy - ha csak egy szezonra, de megváljon Coutinhótól - új klubot találjon a labdarúgónak. A katalánok a tavalyi Bajnokok Ligája finalista Tottenham gárdájának is felajánlották a 27 éves labdarúgót, a londoniak pedig várhatóan élnek a lehetőséggel, és már tárgyalnak is a barcelonaiakkal.

A kérő tehát megvan, az egyezség is közel, így már csak a hivatalos bejelentésre kell várnunk, amely a pletykák szerint pár óra múlva érkezhet.

Egy napon Lionel Messi távozni fog a Barcelonától. Depressziós gondolat, ugye?

Akár karrierje végéig a katalánoknál fog futballozni, és egyklubos játékosként fog visszavonulni, akár visszatér nevelőegyesületéhez, a Newell’s Old Boys csapatához, Messi karriere az elkövetkezendő 4-5 évben a végéhez ér.

(persze csak akkor, ha nem bizonyítja be, hogy egy földönkívüli, és örökké fog játszani. Nem lepődnénk meg.)

Bármi is történjen, a Barcelona valamit muszáj lesz kezdjen az akkor gazdátlan 10-es mezzel.

Ronaldinho, a klub egyik legendás játékosa például úgy gondolja, hogy a katalánok vissza kellene vonultassák a mezt. Egy interjúban azt mondta: ’Mikor Messi visszanulásakor – ami remélem soká fog megtörténni – a Barcelona vissza kell vonultassa a 10-est, hogy ezután senki se tegye rá a kezét.’

De tényleg megcsinálnák ezt?

A következő tízest viselő mérkőzésnek hatalmas teher lenne a vállán, néhány szurkoló pedig kényelmetlenül érezné magát, ha egy másik játékos viselné a híres mezt, de ez nagyon sok Barcelona legenda esetében is így volt: Éric Abidal, Xavi Hernandez és Andrés Iniesta esete is hasonló volt.

Viszont a helyzet az, hogy még ha vissza is vonultatnák Lionel Messi mezszámát, akkor kapásból hátrányból indulnának a bajnokságban, mivel a Spanyol Labdarúgó-Szövetség maximum 25 játékost engedélyez a keretben, a mezszámok pedig kötelezően 1 és 25 között kell legyenek.

Tehát ha Messi számát többé nem kaphatná meg senki, akkor a Barcelona lényegében eldobna egy játékost a keretéből. Erre pedig nem látunk esélyt.

Ott van például a Sevilla. Ők Antonio Puerta tiszteletére vonultatták vissza a 16-os mezt – a szélső szívrohamot kapott a pályán 2007-ben. De később javítottak, és egy nem hivatalos szabályt állítottak fel, amelynek lényege, hogy ezt a számot csak a fiatal játékosok tudják viselni.

Ezután Puerta nagyon jó barátja, Jesus Navas kapta meg a mezt.

Legyünk őszinték: a Barcelona sosem fog kifogyni a remek játékosokból.

Ott volt például Neymar, ha akkor azt mondtuk volna, hogy egyszer ő veszi át majd a mezszámot, akkor nem sok embernek lett volna kifogása…

Persze, nem lesz még egy Leo Messi, viszont egy másik – hozzá hasonló – klasszis biztos lesz, aki viselheti majd a 10-est. És sosem tudhatod: lehet, hogy egyszer a kis Thiago, Ciro vagy Mateo fogja átvenni apja számát…